Megtapasztaltad már, hogy milyen érzés, amikor görcsbe rándul a gyomrod, ha a pénz kerül szóba a pároddal? Akár hiszed, akár nem, a pénz a legtöbb kapcsolatban problémát jelent.

És igen, akkor is, ha van. Nem csak akkor, ha nincs.

Nagyon kevesen vannak, akik ki merik tenni ezt a témát teljesen őszintén az asztalra. A közös pénzkezelés “kialakul valahogy”. És legtöbbször elkezdenek a sérelmek felhalmozódni. De erről a problémáról nem illik nagyon beszélni, így gyártunk más, és akár nagyobb problémákat, amin majd veszekedhetünk.

Görözdi-Nagy Eszter mediátor és coach azt tapasztalta, “3 esetben nagy eséllyel konfliktusokat fog okozni a pénz:

• ha nagyon eltérő a két fél pénzügyi kultúrája
• nagy az eltérés a két fél anyagi helyzete között
• nagymértékű pénzügyi változás következik be egy pár életében”.

De van 5 lépés, amin ha végigmegyünk, akkor elkerülhetjük a legtöbb párkapcsolati katasztrófát. Amit azért is érdemes kihangsúlyozni, mert Eszter megtapasztalja rendszeresen a klienseinél, hogy “nincsenek tisztában azzal, hogy a válás MINDENKINEK az érzelmi veszteségen túl anyagi veszteséget és visszaesést is fog jelenteni. És nagyon sokan vannak, akik ezt képtelenek elfogadni”. Ezen túl azzal kapcsolatban is “tévedésben vannak a felek, hogy a bíróság dolga, hogy igazságot szolgáltasson. A bíróság dolga, hogy jogot szolgáltasson”. És a kettő nagyon nem ugyanaz.

1. Szüleink pénzügyi szokásai

Vegyük gorcső alá, hogy mik voltak a szüleink pénzügyi szokásai. Ugyanis ez az otthonról hozott minta az, ami a pénzügyi kultúránkat meghatározta. Ki volt a kenyérkereső? Milyen mértékben osztoztak az anyagi terheken? Közös kasszán éltek vagy külön kasszán? Kinél volt a közös kassza kulcsa, tehát ki osztotta be a pénzt? Hogyan születtek a pénzügyi döntések? Közösen döntöttek mindenről vagy egyvalaki? Spóroltak? Gyűjtötték a pénzt? Vagy ami volt, az mindig kifolyt a kezük közül? Inkább hitelt vettek fel vagy inkább plusz munkát vállaltak? Saját erőből boldogultak anyagilag vagy mindig volt valamilyen családi támogatás? Befektettek? Vagyont építettek?

Az első leckéket a pénzről és annak működéséről a világban a szüleinktől kapjuk. Amit ha nem vizsgálunk meg, akár tudattalanul is csőd felé kormányozhatja az életünket.

2. Saját pénzügyi szokásaink

A pénzzel kapcsolatban számtalan történetünk lesz már gyerekkorunkban. Hányszor hallod Te is az utcán vagy a boltban, amikor a szülő idegesen rárivall a gyerekére, hogy “Nincs rá pénzem, nem érted meg?”.

Ha folyamatosan azt hallgattuk, hogy spórolni kell, előfordulhat, hogy megfogadjuk, mi márpedig nem akarunk így élni. Igenis jár az a napi egy kávé. Csak megengedhetem már magamnak…. (fejezze be mindenki saját magának a mondatot.)

Érdemes megnézni, hogyan osztjuk be a bevételeinket. Mik azok a tételek, amikre szívesen költünk? Mi az, amire nem szeretünk kiadni? Mennyire jellemző ránk az impulzus vásárlás egy nehéz nap után? Jellemző Rád, hogy nehéz anyagi helyzetbe hozod Magad? Vagy épp előrelátóan folyamatosan gondoskodsz a megtakarításaidról.

A legtöbbeknek fogalmuk sincs arról, hogy havonta mire mennyit költenek. És még kevesebben vannak, akik tudatosan terveznének.

3. Mik a terveim az életemre vonatkozóan?

És hogy is jön ez a pénzhez? Meg fogja határozni azt, hogy első lépésként továbbtanulunk-e és hol. Nem mindegy, hogy egy képzés fizetős vagy önköltséges és a lakhelyünkön van vagy másik városban, sőt akár másik országban. Ezestben a szülők finanszírozzák, én finanszírozom azzal, hogy munkát vállalok vagy éppen közösen.

Míg néhány évtizede még egy felsőfokú végzettség, tehát a papír valamennyire garancia volt a biztosabb egzisztenciára, ma már teljesen átrendeződött  ez a kép. Sokszor a gyakorlati tudással és tapasztalattal gyorsabban és előrébb lehet jutni némely területeken. Tehát ezt is érdemes megvizsgálni, hogy megtérül-e egyáltalán a befektetett erőfeszítés és energia.

Nem árt, ha tudom, hogy szeretnék-e gyereket vállalni és hány gyereket. Hiszen a család fenntartásáról nekünk kell majd gondoskodnunk. Arról nem is beszélve, hogy állami vagy magán intézménybe jár majd a gyerek, ami szintén eltérő költséget jelent.

Ide tartozik, hogy hol képzelem el az életemet: ház vagy lakás, város vagy vidék és melyik ország. Ugyanis én hiába vagyok megrögzött vidék párti, a vérbeli városi partneremet az életben nem győzöm meg arról, hogy a friss levegőn nevelni a gyerekeket mennyivel egészségesebb. Tudjam magamról, ha ebben nem tudok kompromisszumot kötni. Ugyanis ha megalkuszom, hosszú távon apránként szét fogja forgácsolni a kapcsolatot.

Milyen életsítlust képzelek el magamnak? Lehet, hogy sokat szeretnék utazni, de az is lehet, hogy az otthonom folyamatos átalakításával élem ki a kreativitásomat. Síelni szeretnék árni vagy búvárkodni. Vagy épp a családdal kalandosan beárni az országot kempingezés, kiránulás során.

4. Kössünk megállapodást és akár szerződjünk

Ahhoz, hogy eljussunk a párkapcsolatig, az előző három lépés kihagyhatatlan. Ekkor tudom azt, hogy nekem mi működhet egy kapcsolatban. Ha nekem fontos a pénzügyi önállóság, akkor biztosan nem fogok tudni olyan partnerrel harmóniában élni, aki folyamatosan el akar számoltatni a költéseimről. Vagy az, aki nagylelkűbb a pénzügyeket illetően, rettenetesen érezheti magát egy olyan párral, aki mindig mindent pontosan el akar számolni. Ezek olyan állandó stresszt hoznak a kapcsolatba, ami szépen lassan szintén fel tudja őrölni azt.

Ezért is lenne kiemelten fontos egy alakuló párkapcsolatnál beszélni erről a témáról. Ráadásul ha ezt a beszélgetést túléli a kapcsolat, az már elég jó prognózis is lehet. Hiszen az egyik legnehezebb témán rágtuk át magunkat. Az, ha nincs egyetértés önmagában még nem jelent tragédiát. A kérdés az, hogy milyen megoldást találunk a helyzetre. Illetve bármennyire fájdalmas is, de fény derülhet rá, hogy az értékeink olyan mértékben nem egyeznek, hogy összeegyeztethetetlen a jövőképünk. Sok összeköltözés és házasság nem történt volna meg, ha ezt tudatosan megteszik a párok.

Eszter kihangsúlyozza, hogy mielőtt belekezdünk a közös életbe, kössünk megállapodást és azt írjuk is le. Bár úgy látja, hogy a házassági szerződésnek rendkívül negatív a megítélése, de annyi változás történt, hogy érdemes lenne ezt újragondolni.

Döntsük el, hogy közös vagy külön kasszát szeretnénk. Ha külön kassza van és a kiadásokat közösen fedezzük, legyen egyértelműen meghatározva, hogy ki mit fizet. Lesznek, akik az utolsó fillérig elszámolnak mindent és ez működik. De vannak, akiknél az irányelvek mellett fontos, hogy meg tudjon jelenni a nagylelkűség is. Egy a fontos, hogy Nektek kettőtöknek működjön a kialakított megállapodás. Teljesen mindegy, hogy mások ezt mennyire találják furcsának, normálisnak vagy mit gondolnak róla.

5. Tervezzünk újra

Végül pedig egyetértettünk Eszterrel abban is, hogy a megállapodásokat szakaszokra érdemes kötni. Hisz az élet tele van változásokkal (költözés, munkahelyváltás, családalapítás). Ilyenkor változnak a feltételek, változunk mi magunk is és a szükségleteink szintúgy. Illetve azzal is számolnunk kell, hogy bármikor elénk állíthat az élet egy váratlan helyzetet is (betegség, szülők ápolása, leépítés). Ezek a krízishelyzetek is igénylik a pénzügyi szokások átalakítását.

Mindettől függetlenül érdemes leülni 1-2 évente összegezni. Hogyan haladunk a kitűzött célokkal? Valóban abba az irányba szeretnénk tovább haladni? Lehet rájövünk, hogy a kertes ház megteremtése annyival több időt vesz el az egymással töltött időből, hogy ez már egy olyan ár érte, amit számunkra nem éri meg megfizetni.

A pénzről beszélni nehéz. De ha rászánjuk magunkat, sok későbbi konfliktustól menthetjük meg magunkat. És egy alakuló kapcsolatnál olyan vízválasztó lehet, ami segít abban, hogy a megfelelő partnert megtaláljuk.

Ha mégis nehézséget okoz, hogy ketten üljünk le beszélgetni, mert könnyen elvisznek az indulatok, érdemes mediátor segítségét kérni. Egy mediátor nem csak a válás során tud segíteni. Ugyanis a feladata, hogy pártatlan félként, a pár mindkét tagját képviselje. Vezetésével mindkét fél számára elfogadható megállapodás születhet. Tereli a beszélgetéseket, tartja a fókuszt és nem engedi, hogy személyeskedésbe menjen át az egyeztetés.