Kislányként arról álmodtam, hogy elvált, gyerekét egyedül nevelő, dolgozó nő leszek...Ja nem

2017. január 27. 11:14 - Miskei Anikó

Azt látom a környezetemben, hogy "ilyen" nőnek lenni egyenlő a megbélyegezettséggel és kirekesztettséggel. A modern kori boszorkányüldözés áldozatai az "ilyen" nők. Ma, a 21. században. Egyesek olyan messzire merészkednek ebben, hogy az óvodába arra kérik az "ilyen" anyukát, hogy vigye át gyermekét egy másik oviba, mert rossz példát mutat. Mintha a fenti kombináció egy vírus lenne, ami terjed. Ma, amikor a házasságok több, mint 50%-a végződik válással. Kívánom, hogy anyuka soha ne kerüljön át a másik oldalra, hisz vele is bármikor megtörténhet. Üldözőből üldözött válhat.

Na de nézzük meg, mégis mi kell ahhoz, hogy egy tündéri, loknis, rózsaszín királylányos ruhában pörgő 4 éves kislány álmai összetörjenek arról, hogy egyszer anyuka lesz, sokat játszik a gyerekeivel és kölcsönösen rajonganak egymásért a férjével. És végül "ilyen" nőként végezze.

parkapcsolat_gyogyitoiras.jpeg

1. A párválasztási érettség hiánya

 

Mégis mi fán terem az és hogy lehet rá szert tenni? Ahhoz, hogy alkalmassá váljunk a párkapcsolatra, az egy tanulási és fejlődési folyamat. Ebben pedig nagy szerepe van annak, hogy a szülők beszélgessenek ezekről a kérdésekről a gyerekeikkel. Számtalan kérdés van, amit fel lehet tenni már egy kiskamasznak is. Például mikor elmesélni, hogy osztályában kik járnak, megkérdezhetjük, hogy mit jelent ez? Többnyire abban a tévhitben él ez a korosztály, hogy ha egy fiú és lány beszél egymással és meg is értik egymást, az már egyenlő a járással. A beszélgetéssel ezek a bizonytalanságok csökkenthetők. Nem utolsó sorban sokat segíthetünk a gyerekeinknek abban, hogy képesek legyenek jól párt választani. Hiszen a figyelem nem egyenlő a szeretettel. Attól, hogy valaki bandázni akar velem, még nem biztos, hogy szerelmes is. Természetes, hogy ilyenkor tanulják a módját, hogyan lépjenek kapcsolatba az ellenkező nemmel. De nem mindegy, hogy melyik stratégiát értékeli majd sikeresnek a próbálkozó. Ha azt tapasztalja, hogy felkelti a másik figyelmét azzal, hogy ugratja, akkor ezt nyerő stratégiának gondolja. Csak ezek az ugratások sok esetben fordulnak át bántássá és az sem mindegy, milyen arányban vannak jelen egy kapcsolatban.

Fontos kérdések lehet a gyerekeinknek, hogy miért érzi azt, hogy összeillenek a kiválasztottjával? És mennyire érzi jól magát a másikkal. Mit kell tenni, ha konfliktusaik vannak? És hogyan ismerjék fel azt a pontot, amikor ki kell lépni egy kapcsolatból? A legjobb, ha történeteket mesélünk nekik a felmerülő kérdések kapcsán, amin el tudnak gondolkodni.

onismeret_miskeianiko.jpeg

2. Önismereti hiány

 

A párkapcsolati kudarcok oka elsősorban az önismeret hiánya. Sokan még a saját szükségleteikkel sincsenek tisztában. Képtelen megfogalmazni, hogy mi jó nekik, miben érzik jól magukat. Ugyanakkor azzal az irreális elvárással élnek, hogy a partnerük tegye őket boldoggá. A másik nem gondolatolvasó, nekem kell megtanulni megfelelően kommunikálni a másik felé. Időnként mi sem értjük magunkat, hogy várhatjuk el a másiktól, hogy mindig megértsen minket? Ugyanakkor az is az önismeret része, hogy ha egyértelműen kommunikálok a másik felé, de ő semmibe veszi azt, meddig maradok benne egy kapcsolatban.

Ha előjönnek nehézségek, hajlandó vagyok-e a mélyére ásni? Amikor újra és újra ugyanabban a helyzetben találom magam, érdemes felismerni, hogy az egyetlen közös pont én magam vagyok, tehát részese vagyok a helyzetnek. Ennek oka lehet a szülői minta, amit önkéntelenül lemásolunk. De ezek nincsenek kőbe vésve, ha felismerjük a nem működő mintákat, átalakíthatjuk őket.

onismeret_gyogyitoiras.jpg

 3. Média

 

A média és a fogyasztói társadalom hatása vitathatatlan. Minél nagyobb a választási lehetőség, annál nehezebb dönteni. És ott van annak az illúziója is, hogy mindig van jobb. Na de Nálad is, ebbe belegondoltál? Az is képesség, hogy felismerjük a potenciált egy kapcsolatban. És akkor tudjuk, hogy érdemes a nehézségeken átküzdeni magunkat.

Hidd el, a médiában élők élete sem nonstop csillogás és tűzijáték. Most, hogy több időt töltök a médiában és beszélgetek az ott megfordulókkal, elárulom Neked, épp olyan emberek, mint Te vagy én, pontosan ugyanazokat a harcokat vívják meg. Bármilyen szép ruha vagy csodás smink mögé is legyen bújtatva.

Ahogy látod, számtalan oka lehet annak, ha egy kapcsolat, házasság kudarcba fullad. Érdemes felismerni, hogy a legtöbbet akkor tehetsz, ha mélyíted az önismeretedet. De van, amikor elkerülhetetlen, hogy külön utakon folytatódjon egy közösen kezdett történet. Mert néha együtt maradni sokkal nagyobb károkat okozhat. Nehéz ma elvált, gyerekét egyedül nevelő, dolgozó nőnek lenni. Ahol a dolgozó egyenlő azzal, hogy nem törődik a gyerekével és rossz anya. Még akkor is, ha az apa egy fillér támogatással sem járul hozzá a közös gyerekek neveléséhez. És még akkor is, sőt talán akkor még inkább, amikor a nő szereti a munkáját, megvalósítja az álmait, alkot és arra tanítja a gyerekeit, hogy erre ők is képesek.

Minden csak a történetébe ágyazva érthető meg. Óvatosan az ítélkezéssel, mert sosem tudhatod, hogy a Te életedben a következő kanyarban mi bukkan fel. Empátia, ítéletmentesség és támogatás. Ezek kellenek ahhoz, hogy egy olyan világ részesei lehessünk, ahova örömmel tartozunk.

Miskei Anikó

Pszichológus