Szmogriadó! Mi lehet a köze a lelkedhez?

2014. november 02. 15:58 - Miskei Anikó



Teri hétfő reggel szokásához híven bekapcsolta a rádiót. Miközben a fürdőben sminkelt, fél füllel épp az időjárást hallgatta. Szmogriadó, kapta el a mondatfoszlányt két szempilla rebegtetés között. De mit sem törődött vele, főképp mert úgyis villamossal közlekedik. Talán éppen így, Te sem kaptad fel a fejed erre a hírre ma reggel.

Kissé ki kellett lépnie, mert nem tudta eldönteni, melyik színű sál illik jobban a pulcsijához. A villamoshoz legalább 5 percet kellett sétálnia, egy forgalmas útszakasz mellett. Ahogy elindult otthonról, valami furcsát vett észre. Nem csak a léptei voltak szaporák, hanem a szívverése is egyre inkább azzá vált, a sietséghez mérten indokolatlanul. Rögtön tudta, hogy ez a szmog mellékhatása lehet. Teri kedve sem volt éppen vidám, az utcán szürkeség és gomolygó füstre emlékeztető köd lebegett mindenhol. 2 perc után már szinte kapkodott a levegő után, meg kellett állnia. „Gyerünk, menj tovább - biztatta magát - különben el fogsz késni!” De nem, lábai megmakacsolták magukat. Két választási lehetősége maradt: vagy itt helyben összeesik, vagy valahogy hazavánszorog. Megfordult, mellette épp egy 5 éves, tejfelszőke hajú kislány haladt el, maciját szorongatva, anyukája kezébe kapaszkodott. Ekkor Terit elöntötték az emlékek. Ő is nagyjából 5 éves lehetett. Nagyszüleinél nyaralt, épp a pajtában játszott. Elmerült a játékban, nem tulajdonított különösebb jelentőséget a furcsa szagoknak. Észre sem vette, ahogy a füst egyre szorosabban körbevette őt. A játék igézetéből nagypapája kiabálása zökkentette ki, aki egyre Teri nevét kiabálta: „Terikém, merre vagy? Kérlek válaszolj!” Teri felnézett és érezte, hogy baj van. Ijedtében teljesen ledermedt, megmukkanni sem bírt. Szerencsére papa tudta, melyik a kedvenc helye a pajtában így akár csukott szemmel is odatalált volna. Felkapta Terit kezébe és erősen szorította magához. Már mind a ketten levegő után kapkodtak és erősen köhögtek. Papa lassan, egyre bizonytalanabbul tette meg az utolsó lépéseket, ahogy kiértek, térdre rogyott. Tamás azonnal szaladt, kikapta kezéből Terit, a többiek pedig papának segítettek. Szerencsére mindenki épségben megúszta, nem lett nagyobb baj.

Miközben lepergett Teri előtt ez a mozi, hazaért. Sápadtan esett be az ágyba. Azonnal az járt az eszében, ha igaza van az előrejelzésnek, akkor holnap sem tud bemenni dolgozni, hisz ismét szmogriadó lesz. Nem akarja újra átélni ezt a szörnyűséget! „Te jó ég, innentől ilyenkor ki sem tehetem a lábam otthonról?!” -  futott át az agyán.


Ahhoz, hogy Teri ne érezze veszélyesnek legközelebb a szmogot, fel kell dolgoznia a gyerekkorában történt tűzesetet. Különben minden hasonló helyzetben, aktivizálódik majd benne a pánik és a félelem, egy szinte ártatlan szituációban is. A története feldolgozására egy kiváló alternatíva a Kibírod, ha kiírod - A gyógyító írás, mely legközelebb november 15-16-án lesz Budapesten. Ha nem szeretnél úgy járni, mint Teri és vannak még feldolgozatlan történeteid, gyere el Te is. Jelentkezz most az alábbi linken: http://lelekhangolo.com/

Miskei Anikó
pszichológus