Keveset kapsz az élettől?

2013. március 18. 20:54 - Miskei Anikó



A kérdésre a megoldás mindössze egy provokatív kérdés:

„Te mennyit raksz bele?”

Ha most fel is háborodtál kicsit, nézzük meg közelebbről a kérdést. Bizonyára azok az esetek sorjáznak most gondolataidban, melyekben Te annyit adtál, annyit megtettél másokért és ők mindezt nem viszonozták. Ha eltaláltam, akkor ez azt jelenti, hogy Te minden ilyen helyzetet üzletként kezelsz. Amennyit én beleadtam, azt kapjam is vissza. Mert ha nem, akkor csalódok, nem teljesültek az elvárásaim és elmondhatom, hogy „már megint kihasználtak”. Miközben pedig sajnálod magad, jól megmagyarázod, hogy miért nem éri meg adni és mindezt kifogásaiddal alá is támasztod.

Csakhogy az Élet nem így működik. Nem egy üzlet, ahol a befektetett energiát pontosan onnan kapod vissza, ahová befektetted és pontosan abban a mennyiségben, amennyit befektettél. És egyáltalán, a megtérülés nem is lehet cél. Azért add bele magad, és a lehető legtöbbet, hogy részt vegyél. Részt vegyél az életedben, aktivizáld magad, tapasztalj és játssz.

Amikor folyamatosan csak azt méricskéled, visszakaptad-e azt, amit adtál, akkor saját elégedetlenségedet és boldogtalanságodat teremted. Mert ahonnan nem kapod vissza, azzal szemben rossz érzéseid lesznek, ami csak megerősíti, hogy nem is érdemes adnod. De amíg így beszűkíted a figyelmedet, nem veszed észre azokat a helyzeteket, amikor többet kapsz, mint adtál, vagy éppenséggel nem is adtál semmit, ennek ellenére kapsz. Biztosan volt már olyan, amikor egykedvűen mentél a boltba, az eladó mégis rád mosolygott és még egy kedves megjegyzése is volt hozzád.

Mindez az elv ráadásul nagyon érvényes a kapcsolatokra is. Hányan állnak úgy egy új ismeretséghez, hogy meglátom, mire számíthatok a másiktól és majd ennek megfelelően viselkedem én is. Annak mérten adok, amennyit kapok. De most képzeld el, ha mindenki így áll hozzá. Soha nem találkozik így két ember teljes valójában. Ezért olyan kevés az igazán mély, tartós kapcsolódás. De a mennyiséggel nem tudod a minőséget pótolni.

Ez olyan, mintha egy új süteményt szeretnél megsütni, amihez mondjuk kell 1-2 különlegesebb hozzávaló is. De mivel még sosem próbáltad, nem szeretnél sokat beinvesztálni, így 1-2 összetevőt kicserélsz másra – kardamom helyett jó lesz a gyömbér is - , esetleg silányabb minőségűre, mert így kisebb lesz a veszteség, ha a végeredmény nem sikerülne. Elkészül a süti, az eredményről pedig megállapítod, hogy „lám, milyen szerencse, hogy nem költöttem rá annyit, mert nem is olyan nagy szám”. Igen ám, de így nem az eredeti receptről mondasz véleményt, hanem egy módosított változatáról. Készítsd el a süteményt a legjobb összetevőkből, és annak alapján döntsd el, hogy érdemes-e legközelebb is megsütnöd!

Soha nem fogod megtudni, hogy mi rejlik egy kapcsolatban, egy helyzetben, amíg Te nem teszed bele magadat teljesen. Mert az Élet lényege az aktív részvétel. Ha azt érzed, az élet keveset ad, nézd meg, hogy Te hol adsz keveset magadból!

Miskei Anikó
pszichológus